|
|
|
2007-06-03 11:35:31, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
EVA MARIA BARKI
EGYHÁZ - EMBERI JOGOK
Csikszentdomokos, 2007 május 25
Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!
Köszönöm a megtisztelő meghivást, örülök, hogy ismét Székelyföldön lehetek.
Már sok beszédet tartottam, de a mai nap valami különleges. Egy nap a Csiksomlyói Búcsú előtt, Márton Áron szülőfaluján ilyen nagyszerü hallgatóság előtt, különösen ünnepélyes hangulat, maestoso atmoszféra érezhető. Csiksomlyó szent helye mellett közelebb vagyunk az éghez és talán mélyebben és világosabban látjuk a dolgokat.
Ez a különleges helyzet késztet engem arra, hogy más szemszögből közelitsek a magyarság, az Erdély, és Székelyföld önrendelkezésének kérdéseihez. Eddig mindig az állami és nemzetközi jogrendszerekről a politikusok feladatairól beszéltem, most pedig szeretném az egyház szerepét ebben a kérdésben felmutatni, és ebben gondolom, hogy Csiksomlyónak kiemelkedő jelentősége van.
Mit jelent nekünk Csiksomlyó, mit jelent a Csiksomlyói Búcsu?
Eddig csak egyszer volt lehetőségem részt venni - az első kitiltásom előtt - ezen a mindenki számára felejhetetlen, megható élményen. Hallani, látni és érezni lehet, hogy itt dobog Székelyföld szive, innen szállnak fel az éghez a magyar imádságok és remények, remények és imádságok egy jobb jövőért nem csak Székelyföldön, hanem az egész Kárpátmedencében. Azok, akik még mindig nem vették észre vagy nem akarják észrevenni, milyenek a magyarság legégetőbb, legfájóbb gondjai, jöjjenek ide és ők is látni, hallani és érezni fogják a nép kétségbeesett és áhitatos könyörgését. A magyarság tragédiája itt kézzel fogható.
De Csiksomlyó nem csak a fájdalom kifejezésének a helye, hanem - és ez a legfontosabb - a hitnek a központja. Legfontosabb azért, mert meggyöződésem, hogy - ha pozitiv eredményt akarunk elérni - annak első feltétele a hit. Hit nélkül semmi sem megy. A hit, az imádság nem csak az egyes ember életében, hanem egy nemzet, egy nép életében is szükséges. Ha nem tudunk hinni, nem fogjuk elérni célunkat.
Csiksomlyó emiatt a nemzeti egység és a nemzeti megújulás szimbóluma. Azonkivül Csiksomlyó helyesen mutatja az egyház fontos feladatát a mai világban és ezzel Csiksomlyó fontossága európai dimenziót is kap.
A katolikus egyház itt azt a szerepet tölti be, amelyet az állami szervek elmulasztanak. Lelki és szellemi támogatást ad, célt mutat és segit az útkeresésben a cél elérésének érdekében,
Sokan kifogásolják, ha az egyház nem csak vallási, hanem politikai kérdésekkel is foglalkozik, mert ez ellentmond az államtól és az egyháztól való elvárás elvének, amelyre a nyugati demokráciákban nagyon figyelnek. Ez az elv egyre inkább korszerűtlen, anakronisztikus. Állam és Egyház ugyan ahhoz az emberhez fordulnak - ,,idem civis et christianus"- mindenki állampolgár és keresztény egyszerre, azonosak a ténybeli problémák és az életterületek, amelyeken a hivők kötelességeiket és az állampolgárok hitüket élik.
Az egyház szerepe az önrendelkezési küzdelemben nélkülözhetetlen és remélem, hogy ezt a szerepet még tovább fogja tudni kiépiteni.
A katolikus egyház és az emberi jogok:
Milyen segitség várható a katolikus egyháztól az önrendelkezési harcunkban?
Mi köze az egyháznak az emberi jogokhoz? Van-e összefüggés az emberi jogok és a kereszténység között? Milyen álláspontja van a katolikus egyháznak az alapvető emberi jogokról, konkrétan a politikai emberi jogokról, a nemzetek és népek jogairól? Egybeesik a kereszény értékrend az alapvető emberi jogokkal ?
Nézzük meg mit mond a katolikus egyház a mi nemzeti problémáinkhoz és az ezzel összefüggő nemzetközi joghoz.
A magyar kérdésben konkrétan az önrendelkezési jog aktuális, amely minden népnek jár. Mivel a magyarság jogi értelemben nem kissebbség, nem nemzetrész és nem közösség, hanem nép, úgy a magyarságnak is jár az önrendelkezés. Az önrendelkezési jog természetjogon alapul, tehát nem az emberi autoritás alapján érvényesül, hanem attól függetlenül fenntartás nélküli kötelezettséget követel.
Az önrendelkezési jog, amely 1966-ban a ,,Polgári Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában" az első cikkelyben szerepel és ezzel kodifikált nemzetközi normává vált, igy szól:
,,Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztositják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."
Ez a jog tehát alapvető szabadságjog és minden demokrácia feltétele, önrendelkezés nélkül, kollektiv szabadság nélkül nem lehet demokráciáról beszélni.
A keresztény tan szabadság és felelösség elvén alapul, tehát ilyen értelemben egybeesik a természetjoggal. A szabadsághoz való jog elválaszthatalan kapcsolatban van az emberi méltósággal.
A II világháború után az emberi jogok védelme először a történelemben a nemzetközi államközösség kötelességévé vált, elöször az ENSZ alapokmányában és az ENSZ Általános Emberi Jogi Nyilatkozatában. A katolikus egyház integrálta az elidegenithetetlen emberi jogok és alapvető szabadság jogok konceptjét a katolikus szociális tanba. 1963-ban XXIII. János pápa a ,,Pacem in terris" enciklikában átvette az emberi jogok védelmét, azóta a katolikus egyház az emberi jogok védelmének szószólójának szerepét tölti be. Ebben az enciklikában a pápa először nem csak a katolikusokhoz, hanem minden jóakaratú emberhez szól.
A ,,Pacem in terries" enciklikában a pápa azt nyilatkozta, hogy földi békét csak ugy lehet teremteni, ha lelkiismeretesen betartjuk az Isten által teremtett rendet. Ebben az enciklikában először foglalkozott azon nemzetcsoportok problémáival, amelyek más határok között élnek.
Az enciklika Populorum Progressio amelyet a pápa 1967-ben adott ki, hangsulyozza az emberi jogok jelentőségét nemzetközi szinten, és koveteli minden nép identitásának tiszteletben tartását, történelmi és kulturális téren egyaránt.
“ Minden népnek joga van a közös asztalnál helyet foglalni, és nem szabad kint az ajtó előtt feküdnie, mint Lázár, mialatt a kutyák jönnek és nyalogatják a fekélyeit."
János Pál pápa enciklikái abban jelentősek, hogy egy részt a szocialis igazságosságot és a szociális élet védelmét hangsúlyozzák, másrészt - és ez az aspektus a mi témánkban fontos, hogy az emberi jogok nem csak személyi jogoknak minősülnek, hanem a népek és a nemzetek jogai is. Tehát a katolikus egyház elismeri a kollektiv jogokat, amelyek ilyen formában semmilyen nemzetközi egyezményekben nem szerepelnek, hanem csak az Európa Tanács 1203-as rezolúciójában. Ez a hires rezolúcio, amelynek az elismerését a magyar külpolitika Romániától követelte, és amelyet Iliescu egy személyes levélben elismert Romania Európa Tanácshoz való csatlakozása előtt, és utána érvénytelennek nevezte.
II. János Pál pápa az igazságosság és a biztonság elemei mellett hangsúlyozta a szabadsághoz való jogot.
Különösen figyelemre méltó az 1989-es újévi üzenete, amelyben az önrendelkezési jog kapcsán először láttunk áttörést Európában.
Ebben az újévi üzenetben a szent atya kizárolagosan csak a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozik és a kisebbségekkel. “Békét teremteni, a kisebbségeket respektálni" ez a cime. A pápa ismét hangsúlyozza a kollektiv jogokat, és kollektiv identitáshoz való jogot, amely akkor is megillet egy népet, ha ez a csoport más nép közös értékei ellen cselekedett. Ezzel egyidejüleg elutasitja a kollektiv bünösség elvét.
Erre az újévi pápai üzenetre a magyar külügyminiszter egy ugyanolyan feltűnő és figyelemre méltó, az ENSZ Emberjogi Bizottsága előtti beszédében reagált és idézte a pápai üzenetből az erdélyi magyarság helyzetére vonatkozó problémákat. Feltűnő és figyelemre mélto azért, mert ez a kommunista rendszer alatt történt , a külügyminiszer Horn Gyula volt. Ilyen beszéd az ENSZ keretében magyar részről a rendszerváltás után sohasem hangzot el.
II. János Pál pápa az 1999 es a 2004 újévi üzeneteiben is az emberi jogokkal mint béke biztositó eszközökkel foglalkozik. “Az igazi béke titka az emberi jogok tiszteletben tartásáben rejlik. A béke szilárd és taros alapja, ha a közérdek elsőbbséget kap. Ha ezzel szemben az emberi jogokat elhanyagolják vagy semmibe veszik, az egyéni érdekek felülmulják a közérdekeket, kétségtelen hogy felülkerekedik az instabilitás a lázadás és erőszak."
A katolikus egyház másik értékalapja az emberi méltóság.
Mind II. János Pál pápa, mind a mostani Szentatya foglalkozik az alapvető politikai és emberi jogokkal is, mert a kölünbüző emberi jogok összefonódnak egymással, mivel egyetlen egy szubjektum többfajta dimenziójának kifejezéséről van szó és ezt a szubjektumot személynek nevezzük.
Az emberi jogok védelme és oszthatatlansága döntő szerepet kap a népek és nemzetek fejlődésében úgy az egyéni mint a kollektiv jogok esetében.
A katolikus egyház tehát foglalkozik a politikai jogokkal, a béke megőrzésével és ezzel kapcsolatosan a nemzetközi joggal is.
II. János Pál kijelentette, hogy a béke és a nemzetkozi jog szoros összefügésben van: “ a jog elömozditja a békét.“ “A jog az első út, amelyen járni kell, ha békét akarunk. A népeket nevelni kell a jog betartására". A jog mellett a Szentatya kiemelte az erkölcsi elvet is, hiszen a békéhez szükséges az erkölcsi rend betartása is. Sok dolog, ami jogilag elfogadott, nem biztos hogy erkölcsileg is elfogatható. A mai Magyarország ennek a példája.
A jelenlegi Szentatya, XVI. Benedek még tovább megy, és még jobban kihangsúlyozza az állam alapjául szolgáló keresztény értékeket.: összefüggést teremt a keresztény értékrend és az állampolitika között.
XVI. Benedek pápa mint Ratzinger biboros és a katolikus kongregáció prefektusa a következő nagy horderejű kijelentést tette: “ Az állam létének a feltétele, hogy alapszerkezetei keresztény értékeken alapuljon. Ha ezt tartjuk be, és nem tanulunk abból, hogy a demokrácia a kereszténység felé és a keresztenység szabad demokratikus állam felé irányuljon, biztosan “el fogjuk játszani" a demokráciát. Az államnak ezt be kell látnia, hogy létezik egy olyan igazság, amely nem válhat konszenzus tárgyává, hanem az igazság a konszenzus előtt van és a konszenzust csak lehetővé teszi." Más szavakkal: A keresztény értékrend az állam létének a feltétele. Az államnak el kell ismerni ezt az elvet, különben szét fog esni.
Miért tartottam fontosnak hogy a katolikus egyház álláspontját ismertessem a politikai, a nemzetközi és az alapvető emberi jogok kapcsán.
1. Helyesnek tartom, hogy a katolikus egyház foglalkozik az alapvető politikai kérdésekkel, amelyek az állam és az egyén, az állam és egy népcsoport, valamint a népek közötti viszonyt érinti.
A katolikus egyház az autonómia, önrendelkezési küzdelmekre is választ ad. Egyszerű választ: Tisztelni kell az erkölcsi értékeket. Az igazság nem kompromisszum tárgya. Az igazság mindennek az alapja. A Székelyföld jogos, erkölcsileg is megalapozott, igazságos követeléseit a katolikus egyház, a Vatikán is támogatja.
Az én személyes tapasztalataim szerint a Vatikán azon államokhoz tartozik, amelyek mindig pozitivan és konstruktivan és nagy figyelemmel kisérték tevekenységemet a magyar kérdés kapcsan. Ellentétben az Európai Unió véleményével, amely szerint Romániában nincs magyar probléma.
2. Fontosnak tartom továbbá azt, hogy itt is, Erdélyben, Székelyföldön az egyházak foglalkozzanak hangsúlyozottabban az alapvető politikai jogokkal. Az egyházaknak azért is kiemelkedő szerepük van ebben a vonatkozásban, mert az emberek már csak az egyházban biznak. Ez nem csak a kommunizmus alatt volt igy, hanem most is igy van. És érthető is.
Az a szervezet, amely érdekképviseletnek nevezi magát, egyáltalán nem a nép érdekeit tartja szem előtt, és nem képviseli a magyarság érdekeit. Hiányzik egy erős, hiteles, határozott képviselet. Amikor utoljára itt jártam, Csikszeredában, a Makovecz templomban, meghallgattam a Püspök Úr prédikacióját, amelyben kitért arra, hogy hiányzik egy vezér, aki a népet kivezeti a válságból. Hiányzik egy vezér, aki nem karrierista, hanem a magyarság érdekeit szolgálja. Igaza van. A püspök úr ezzel rávilágitott arra a problémára, hogy miért akadt el az önrendelkezési küzdelem. Keressünk egy személyt, aki lendületbe hozza az önrendelkezési harcot, aki tiszta, bölcs, karakteres, határozott, elszánt, és nem zsarolható. Talán az egyházi körökben lehet találni ilyen személyt !?
3. Az erdélyi egyházak emlitett feladatai és kihivásai európai dimenziót is kaphatnak. Európa, és főleg az Európai Unió már búcsuzik a kereszténységtől és a keresztény értékektől. Az Europai Unió megtagadja Európa keresztény gyökereit és visszavonja azokat az alapvető emberi jogokat, amelyek egy egyént megilletik. A kollektiv jogokat, a nemzetiségi jogokat mint önrendelkezési jogot, vagy a jogot a hazához, az EU egyáltalan nem ismeri el. Az EU - és ezzel “Európa - erkölcsi és politikai válságba sodródott. Brüsselben veszélyes eroziós tünetek mutatkoznak.
Az Emberi Jogok Chartája, de az EU-s Alkotmány tervezet is azt mutatja, hogy nagyon távol kerültek a keresztény/görög hagyománytól. Nem akarom részletezeni, hiszen ez egy külön előadás témája lenne.
Csak 2 pontot szeretnék kiemelni:
• Az előbb emlitett két okmányban nem találkozunk ezzel a szóval, hogy: Isten. Nem találkozunk a kollektiv jogokkal a hazához való joggal vagy a népek, nemzetek jogaival.
• És különbség tesz ember és személy fogalma között, amely azt jelenti, hogy szabad utat enged az abortusznak és talán eutanáziának is, mert csak a személyt illetik meg az emberi jogok.
Kedves barátaim,
Én azt gondolom, hogy ismét szükséges lenne, hogy Európa innen , a magyarságtól kapjon új impulzust. Mint már többször a történelemben. Itt van a regionalizmus és autonómia bölcsöje, itt gyakorolták először a vallásszabadságot, Rákoczitól jött az impulzus a francia forradalom felé, az 1848-as forradalom végett vetett az abszolutizmusnak, az 56-os szabadságharc végett vetett a komunizmusnak.
Most is változásra van szükség. Két dologban:
a. Be kell fejezni az első világháborút. Be kell fejezni a még mindig befejezetlen békét. Helyre kell tenni a jogokat.
b. Európai szinten vissza kell állitani a keresztény/görög értékrendet. Szükség van a megújulásra. Érvényteleniteni kell a kereszténység lefokozását. Ismét védeni kell Európát, ismét menteni kell Európát.
Ehhez kell az egyház segitsége. A holnapi Csiksomlyói Búcsún könyörgjünk Szűzmáriához, hogy mutassa meg az igazi utat. Biztos vagyok benne, hogy segitségünkre lesz.
Imádkozzunk érte.
Eva Maria Barki
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: oszthatatlansága, jogrendszerekről, nélkülözhetetlen, lelkiismeretesen, elválaszthatalan, kereszténységtől, csikszentdomokos, kárpátmedencében, abszolutizmusnak, érvényteleniteni, kötelezettséget, külügyminiszter, tevekenységemet, nemzetcsoportok, anakronisztikus, alapszerkezetei, kötelességeiket, természetjoggal, önrendelkezésre, nyilatkozatában, kihangsúlyozza, problémáinkhoz, csikszeredában, igazságosságot, egyezményekben, kisebbségekkel, felülkerekedik, önrendelkezési, külügyminiszer, rendszerváltás, demokráciákban, érvénytelennek, katolikusokhoz, rezolúciójában, természetjogon, alapokmányában, megtisztelő meghivást, különleges helyzet, politikusok feladatairól, egyház szerepét, kérdésben felmutatni, első kitiltásom, mindenki számára, magyar imádságok, jobb jövőért, egész Kárpátmedencében, magyarság legégetőbb, magyarság tragédiája, fájdalom kifejezésének, egyes ember, nemzeti egység, nemzeti megújulás, Emberi Jogok, MARIA BARKI, Csiksomlyói Búcsú, Márton Áron, Csiksomlyói Búcsu, Azonkivül Csiksomlyó, Polgári Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában”, ENSZ Általános Emberi Jogi Nyilatkozatában, Populorum Progressio, János Pál, Európa Tanács, Romania Európa Tanácshoz, ENSZ Emberjogi Bizottsága, Horn Gyula, Mind II, Európai Unió, Püspök Úr, Europai Unió, Emberi Jogok Chartája, EU-s Alkotmány, Csiksomlyói Búcsún, Maria Barki,
|
|
|
|
|
|
| megtisztelő meghivást, különleges helyzet, politikusok feladatairól, egyház szerepét, kérdésben felmutatni, első kitiltásom, mindenki számára, magyar imádságok, jobb jövőért, egész Kárpátmedencében, magyarság legégetőbb, magyarság tragédiája, fájdalom kifejezésének, egyes ember, nemzeti egység, nemzeti megújulás, egyház fontos, katolikus egyház, szerepet tölti, állami szervek, egyháztól való, nyugati demokráciákban, emberhez fordulnak, ténybeli problémák, hivők kötelességeiket, állampolgárok hitüket, egyház szerepe, önrendelkezési küzdelemben, emberi jogok, katolikus egyháztól, önrendelkezési harcunkban, emberi jogokhoz, kereszténység között, katolikus egyháznak, alapvető emberi, politikai emberi, kereszény értékrend, ezzel összefüggő, magyar kérdésben, magyarság jogi, emberi autoritás, első cikkelyben, népek szabadon, szabadsághoz való, emberi méltósággal, nemzetközi államközösség, katolikus szociális, pápa először, enciklikában először, enciklika Populorum, pápa 1967-ben, közös asztalnál, ajtó előtt, kutyák jönnek, szocialis igazságosságot, szociális élet, nemzetek jogai, kollektiv jogokat, hires rezolúcio, magyar külpolitika, személyes levélben, biztonság elemei, 1989-es újévi, újévi üzenetben, szent atya, nemzetiségi kérdésekkel, kisebbségeket respektálni”, pápa ismét, kollektiv bünösség, újévi pápai, magyar külügyminiszter, ugyanolyan feltűnő, pápai üzenetből, erdélyi magyarság, kommunista rendszer, külügyminiszer Horn, rendszerváltás után, emberi jogokkal, igazi béke, béke szilárd, közérdek elsőbbséget, emberi jogokat, egyéni érdekek, emberi méltóság, mostani Szentatya, alapvető politikai, kölünbüző emberi, szubjektum többfajta, szubjektumot személynek, egyéni mint, kollektiv jogok, politikai jogokkal, béke megőrzésével, nemzetközi joggal, népeket nevelni, erkölcsi elvet, békéhez szükséges, erkölcsi rend, jelenlegi Szentatya, állam alapjául, keresztény értékrend, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1870
- e Hét: 7378
- e Hónap: 15982
- e Év: 51923
|
|
|
Offline
